Szellőzés, fűtés és árnyékolás

A tervezés során fontos tudni, hogy a télikert lakott lesz-e, illetve hogy fűtetlen, temperált vagy fűtött télikertet szeretnénk.

A fűtetlen tér hőszigetelő térként működik. A legjobb, ha a fűtött helyiségtől üveg tolófallal van elválasztva, például nyáron mindkét tér nyitva van, a fűtési szezon kezdetén pedig a kert bezáródik és fűtetlen marad. Az alacsony hőmérsékletet jól tűrő növényeket, mint például az oleandert, érdemes ilyen kertbe választani ….

A temperált télikert nagyon elterjedt és működési szempontból előnyös. A hőmérsékletet 5-10 °C körül tartják. Alkalmas számos növénytípus termesztésére és olyan növények, mint a muskátlik és kaktuszok teleltetésére.

A fűtött télikert gyakran kapcsolódik a lakótérhez, de üvegfallal is elválasztják, hogy a „természettel” való vizuális kapcsolat fennmaradjon. A hőmérsékletet 15-20 °C-on tartják, ezért egy ilyen kert üzemeltetése drága. Alkalmas termofil növények termesztésére, mint például eukaliptusz, pálma,…

Egyetlen télikert sem lehet szellőzéshiányos. A szellőzés lehet természetes vagy mechanikus, kézi vagy automatikus vezérlésű. A jól megtervezett szellőzés megakadályozza a hőfelhalmozódást, szabályozza a páratartalmat és lehetővé teszi az oxigén bejutását.

A természetes szellőztetésnél a hideg levegő többnyire az üvegezett felületek alsó szélén lévő szellőzőnyílásokon keresztül jut be, a meleg levegő pedig a tetőn lévő elszívónyílásokon keresztül távozik. Minél nagyobb a távolság az alsó és a felső szellőzőnyílások között, és minél kisebbek a bemeneti szellőzőnyílások, annál nagyobb lesz a további negatív nyomás, és a hő gyorsabban távozik. Ahhoz, hogy ez a hatás bekövetkezzen, a beáramló levegőnek körülbelül 5 Celsius-fokkal hidegebbnek kell lennie, mint a kilépő levegőnek. A hűvösebb beszívott levegő érdekében célszerű a beszívott szellőzőt például bokrokkal árnyékolni. A szellőzőnyílások méretének az üvegezett felület 10-15 százalékának kell lennie, a levegő beszívásához 1/3, a levegő elszívásához 2/3 arányban.

A mechanikus, szabályozott szellőztetés lehetővé teszi, hogy az elszívott és a beszállított levegőt igény szerint szabályozza. Erre a célra automatikus szellőztetőberendezéseket használnak. Az új levegő passzív vagy aktív módon a szellőztetőegységeken keresztül jut be. Az automatikus elektromos szellőztetőegységek az egymással szemben lévő falakon, az egyik fal tetején és alján helyezkednek el. A tetőszellőztető egységek a túlmelegedett levegő elszívására szolgálnak, automatikusan kinyílnak, amikor a hőmérséklet-érzékelő magasabb értékeket érzékel, és bekapcsolják a mesterséges szellőzést. A légkondicionálással különösen nyáron növeli a komfortérzetet, célszerű hatékony érzékelővel vezérelt árnyékolással kombinálni.

Az energiatakarékos hővisszanyerő egységek is használhatók a kellemes klíma megteremtéséhez.

Az üvegházakat érdemes megvédeni a túlmelegedéstől, azaz árnyékolni. A leghatékonyabb árnyékolás kívülről történik; a külső árnyékolás hatékonysága akár 90 százalékos is lehet. A legegyszerűbbek a lamellás redőnyök és a speciális napellenzők, amelyek a hőmérséklet és a szélerősség függvényében kézi, távvezérlésű vagy automatikus érzékelős vezérléssel működnek. A belső árnyékolás olcsóbb, de kevésbé hatékony (50%). A természetet segítségül hívhatja az árnyékoláshoz. Megfelelő növényelhelyezéshez használhat vegetatív lombhullató „árnyékfákat” – nagy lombkoronájú lombhullató fákat vagy a télikert déli fala elé ültetett kúszónövényeket. Így a nyári hőségben kellemes árnyékot és árnyékot adnak a fák teteje, télen pedig, amikor a levelek lehullanak, a napsugarak felmelegítik a télikertet.

This site is registered on wpml.org as a development site.